Fűszálak karcolják a testemet
Ridegen érint a szél
Megkötözve ébredek
Kiszabadulhatnék
Ha hinnék neked
Te Délibáb
Neked fonom a testemet
Könnyekből, kis lélek-szilánkokból
Az arcomon átüt a létezés mikor
Sírok, nevetek, neked vagyok
És mégis senkinek
Kóbor állatok legelnek belőlem
Észre sem vettem
És Fűszál lettem
