Fűszálak karcolják a testemetRidegen érint a szélMegkötözve ébredekKiszabadulhatnékHa hinnék nekedTe DélibábNeked fonom a testemetKönnyekből, kis lélek-szilánkokbólAz arcomon átüt a létezés mikorSírok, nevetek, neked vagyokÉs mégis senkinekKóbor állatok legelnek…