Szürkeárnyalatos a világ
Lángoló percekkel játszom
Egy égő fa tetején
Hamuszín műanyag koronával a fejemen
Nevetek amíg átmelegszem
Amíg élek vagy
Amíg le nem merül az aksi
Vagy amíg meg nem fogod a kezem
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://monik.blog.hu/api/trackback/id/tr242446035
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.